Picit több mint 1 hete kiderült, hogy a VS motort nem tudom olyan egyszerűen összerakni mint azt gondoltam, mert gond akadt a nagyobb emelésű tengely és a tőkék környékén. Na ilyenkor jön az, hogy beadom egy gépműhelybe a blokkot, hogy marják le a kérdéses felületet, majd ott hetekig parkol a motor... Igen ám, de a múlt vasárnap úgy voltam, hogy azért csak haladni kéne, mert kevesebb mint 1 hét és szülinapja lesz a motor tulajának. Így kezdődött egy haladós hét: A hétfő toporgással telt, illetve azzal, hogy sikerüljön valakit találnom, valakit meggyőznöm, hogy az neki jó, ha nekem másnap délelőtt néhány ponton lemar 2 blokkfelet. Az ügyeskedésem sikeres volt, így kedd délelőtt négyen körbeállva a marógépet és a korábban beszerelt tőcsavaroktól megfosztott blokkot, azon agyaltunk, hogy hogyan fogassuk le barmolás nélkül a festett , illetve szépen megmunkált felületekkel rendelkező blokkot. A lényeg, hogy kedd délután otthon voltam a tőke furatainál lemart blokkal. A nap hátralévő része arra ment rá, hogy visszakerüljek arra a pontra amelyiken napokkal korábban álltam: Lesorjáztam a mart felületeket, visszatettem a tőcsavarokat, ismét kimostam a blokkot, visszatettem a stifteket és csapágyakat, meggyőződtem arról, hogy már minden rendben a tengely és a tőkék körül.
Szerda délután következett a folytatás: Megtisztítottam az összes csapágyat, tőkét, tömítőfelületet. Előkészítettem a csavarokat, alátéteket. Betettem a blokkba a tőkéket, a vezérműtengelyt és a szerelt főtengelyt. Minden alkatrészt megkentem a megfelelő kenőanyaggal, vagy tömítő pasztával, majd összehúztam a blokkot. Az összerakás közben többször ellenőriztem, minden szépen átfordul, mindenhonnan előjött a paszta. Még a hengerfej tőcsavarjainak beszerelésére és a dugattyúkiállás mérésére is volt idő lefekvés előtt.
Csütörtökön megnéztem, hogy jók-e a tőcsavarok hosszai, majd az ellenőrzés után a szelepfedél alattiakból vágtam picit. Szintén ezen a napon kerültek a helyükre a dugattyúk, majd elővettem a hengerfejeket. A hengerfejek csatornáit levegős és elektromos maróval addig martam, csiszoltam, míg azok azonos ívekkel és keresztmetszetekkel nem rendelkeztek, és amíg azok el nem érték minden ponton azt a keresztmetszetet, aminél nagyobbat már nincs értelme kialakítani a szelepek és a karburátorok méretei miatt. Jutott még idő a műszakilag teljesen felújított, de nem túl szép hengerfejek drótkorongos megtisztítására és a beszakadt tőcsavar kiszerelésére is mielőtt a sörbevitelt egy helyi vendéglátóipari egységben folytattam.
Mivel a hétvége péntekkel kezdődik és kikapcsolódással telik, ezért kb. eddig jutottam. Folytatom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése