Nyilván azért döntünk a dupla karburátorok felszerelése mellett, mert azt szeretnénk ha a bogarunk jobban szaladna. Ehhez viszont nem elég ráhányni a 2 alumínium alkatrészt a szívócsöveink végeire, hanem illeszteni is kell azokat a motorunkhoz. Ennek a folyamatnak az első lépése a megfelelő méretű venturi kiválasztása. Ez olyannyira fontos lépés, hogy tulajdonképpen megelőzi a névleges torokátmérő meghatározását is.
Mi is az a venturi? A venturi egy szűkület a karburátorban, ami felgyorsítja az átáramló levegőt, ezáltal "megszívja" az aux venturin keresztül a főfúvókát, és elősegíti a porlasztást. Egyrészről elmondható, hogy ha a venturi nagyobb, akkor kisebb korlátozó hatást fejt ki a motorunkra, másrészről ha túl nagy, akkor nem lesz megfelelő a légsebesség a karburátorban a jó működéshez. A fentiek alapján látható, hogy a motorunk paraméterei alapján kiválasztott megfelelő venturi mérettel a karburátor jó működéséhez szükséges légsebességet állítjuk be a torkokban. Innen már sejthető, hogy nagyobb és forgósabb motorhoz alkalmazható nagyobb venturi is, míg egy kisebb vagy alacsony fordulatra hangolt motorhoz a kis átmérő az ideális. Az alább látható grafikon egy kis segédlet venturi méret kiválasztásához. A vízszintes tengelyen kiválasztjuk a motorunk hengerűrtartalmát, majd a maximális fordulatszámát görbét. A metszéspontot átvetítve a függőleges tengelyre, megkapjuk a beépítendő venturi méretét.
A segédlethez néhány fontos megjegyzés: A grafikon kimondottan bogár motorokhoz és Weber IDF, Dellorto DRLA karburátorokhoz készült. Ez azért fontos, mert pl. a Weber IDA karbik alacsonyabb légsebességgel is jól működnek, ezért azoknál a karburátoroknál nem meglepő 1,6-os motor esetében a 36-38-as venturi. Másrészről ha az ideálisnál kisebb venturit alkalmazunk, azzal hibát nem követünk el. A motor akkor is jól fog működni, sőt könnyebb lesz beállítani, csak felül veszthetünk pár lovat. Szóval ha vacillálunk 2 méret között, akkor válasszuk a kisebbet, illetve ha a karburátorainkban jóval kisebb a venturi mint az ideális, akkor nyugodtan indítsuk be azzal a motort, majd a későbbiekben ráér kísérletezgetni, növelni a venturi belső átmérőjét. Harmadszor pedig, a grafikonon szereplő maximális fordulatszámok nem azt jelentik, hogy ha a hozzájuk tartozó venturit beszereljük, akkor tudja majd a motor a kívánt fordulatot, hanem azt, hogy a motor úgy van összeállítva, olyan vezérműtengely, olyan hengerfejek vannak rajta, amik lehetővé teszik a kívánt fordulatot. Pl. ha egy 1776 motoron széria 1,6 hengerfejek vannak, melynek a szívócsatornái 30mm átmérő alá is lecsökkennek, hiába teszünk 34-es venturit, a motor nem fog 7000-et forogni terhelten.
Van egy olyan "szabály", hogy ha a venturi méretét 1,25-tel megszorozzuk, akkor megkapjuk a minimálisan alkalmazható torokátmérőt. A fentiek alapján készítettem az alábbi táblázatot, melyből jól látható, hogy adott típusoknál mekkora az a venturi amit még büntetlenül beépíthetünk a Weberünkbe, vagy Dellortonkba.
A valóságban azért a határokat jobban feszegethetjük, ha pedig verseny alkalmazásról beszélünk ahol szinte mindig fordulaton tartjuk a motort, akkor akár extrém méretű venturi is bepakolható a karbikba. Ezért az következő táblázatban a számított értékeket kiegészítettem tapasztalati értékekkel, kitérve a verseny üzemre is.
Végül jöjjön még egy táblázat, amiben összeírtam néhány konkrét motor összeállítást és az ahhoz tartozó venturi méreteket, illetve használható és ajánlott karburátor típusokat.
Ha venturira van szükségünk, szereljük ki a karbinkban lévőt és látogassuk meg az esztergályosunkat, hogy pont ugyanilyenre lenne szükségünk alumíniumból, csak más méretben. Örülni fog nekünk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése